Steinar Opstad: Könyvtár
Fotó: PestText
Steinar Opstad: Könyvtár

                                                         Anselm Kiefer: The High Priestess/Zweistromland

Az elszenesedett kéziratokkal megpakolt polcok
a két folyó országáról mesélnek,
és az olvasó istennőről,
aki jelnek látja az életünket,
és ráncolja fölöttünk a homlokát

Egy álmok nélküli korban
majd újra verset írunk a hamuba
A hamuba íródnak majd a versek,
és az árvizekben egy régi világ tükröződik,
a mezőkön vadakkal és legelő állatokkal

Csak amikor bölcsebbekké váltunk a régi isteneinknél,
lesznek szavaink arra, hogy elvesztettük
az összes állatfajt, az összes fát, az összes növényt,
az összes rovart, és a rovarok énekét is,
és hogy a szeretet mennyi formája veszett el velük

Gyógyíthatatlan a szeretet,
a mi egyetlen gyógyítónk!
Létezik menthetetlen éjszaka,
ahogy finom betűk is egy elszenesedett lapon
Az utolsó ember egy olvasó

                                                             *

A szerző válogatott verseskötete ősszel jelenik meg a Tempevölgynél Vajna Ádám fordításában Az elégett naplóból címmel.

A vers szerzőjéről
Steinar Opstad (1973)

Norvég költő. 1996-ban debütált, és első kötetére megkapta az egyik legfontosabb norvég irodalmi díjat, a legjobb elsőkönyvesnek járó Tarjei Vesaas' debutantpris-t. Kilenc verseskötet szerzője és számos irodalmi díj kitüntetettje.

A fordítóról
Vajna Ádám (1994)

Költő, műfordító, szerkesztő. Makói Medáliák-díjas. Legutóbbi kötete: egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf (Scolar, 2022).

Kapcsolódó
Steinar Opstad versei
„Fontos, hogy legyen játékosság a komolyságban” (Beszélgetés Steinar Opstad-val)
Vajna Ádám (1994) | 2020.11.17.