Csillagok zúzták össze e karokat,
mert nem keményedtek meg soha;
ha romba dönt a nyelv, aztán satnya
húsomat lakja, majd úgy hullok el,
ahogy elhull a virág is a végső
virrasztáson. Immár a vers
az én megtartóm és őrzőm;
az időből formál disztichont.
Olasz költő, szerkesztő.
Költő, műfordító, szerkesztő. 2022-ben PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n irodalom- és kultúratudományokból (olasz irodalom szakterületen). Verseskötetei: Alszom rendszertelenül (JAK+PRAE.HU, 2014.), Conquest (Jelenkor Kiadó, 2019.).
