Jelena Glazova: az utolsó ember abbahagyta a beszédet
Fotó: Pixabay / StockSnap
Jelena Glazova: az utolsó ember abbahagyta a beszédet

minden szónak vége van
az utolsó ember
kísérletezett a nyelvvel
ostorral idomította a nyelvet
amíg nem maradtak utána
csak lyukas transzparensek
„megpróbáltam
rábírni a nyelvet,
hogy csak igazat mondjon"
de nézze meg, mi történt
a poszt-igazság korszakában
már senki sem beszél
minden nyelv lenullázódott
megfagyott, és a városok
gleccserekké váltak
frigid jégszobrok parkjává
az utolsó ember
a lehető legmesszebbre ment
mindettől
a tej-jégtáblán sodródik
az utolsó ember
felmászik a tej-jéghegyre
és odafent
utoljára elkapja
a tejvakság
az utolsó ember
hamarosan el fogja felejteni
mi a beszéd
vagy kimondja a legutolsó szót
például taps
vagy sebességváltó
„kattanás" hallatszik
és egy új ember jelenik meg
„kattanás" a tej összefolyik a forró vízzel,
és a jég olvadni kezd
„kattanás"
és megjelennek új,
gyönyörű állatok
sokkal jobbak, mint a régiek
buldogfejű, repülő polipok
kétfejű tengeri macskák szárnyakkal
egérfejű halak
varangyfejű majmok

(…)

és az új állatok
körülveszik az első embert
és megkérdezik tőle
az első szót

*

A szöveg eredeti megjelenési helye és ideje: Jelena Glazova: Алчность/ Alkatība, Valters Dakša, 2019.

A kötet az ősz folyamán magyarul is megjelenik a Prae Kiadó gondozásában. 

A vers szerzőjéről
Jelena Glazova (1979)

Rigában élő zenész, képzőművész és költő. 

A fordítóról
Kis Orsolya (1987)

Költő, műfordító.