Az, Aki a szélén van

Amikor az erdőben csak szellemek és varangyok éltek, Az, Aki A Szélén Volt, ki akarta találni az embereket. Félt, hogy nem lesznek jók. De mégis belekezdett, és elkészítette őket nyálból és hajból. Magasak voltak és kövérek, négy szarvval és világító vörös bőrrel. Beköltöztette őket az erdőbe. Kitalált nekik törvényeket, adott fegyvert, és megölni- és megennivalót. Mindenkinek jó volt így. Az, Aki A Szélén Volt, örült, az pedig emberek vadásztak, énekeltek és táncoltak.

Akgve akkor jött rá, hogy a nők miben különböznek tőle, és mit lehet ezzel kezdeni. A nők négyszarvú fiúkat szültek neki. Nagyon boldogok voltak.
Az, Aki A Szélén Volt, dühös lett. Elvette Akgve és a feleségek szarvait, majd sápadttá és alacsonnyá tette őket. Azt gondolta, na most majd kihalnak. Nem volt igaza.

Álmok

Az ellenségei álmaiban Akgve hatalmas volt és szörnyűséges. Sűrű szőrzet nőtt a köldöke körül. A szája nyitva, azok húsára várva, akik a közelébe merészkedtek. Akgvéről hosszabb ideig álmodtak az ellenségei, mint ameddig csukott szemmel feküdni bírtak.
A barátai álmaiban Akgve hatalmas volt és erős. Az istenek a vállán suttogtak, meleg tenyerei pedig megtartották a forró asszonyokat. A nap a lába alól sütött. Akgve új szavakkal beszélt, és a nagy vadászok dalait énekelte.
Az asszonyai álmában Akgve hatalmas volt és nehéz. Ahol kell piros, ahol kell, kemény. Ezek után az álmok után történtek a gyerekek és a bő termés.
Viszont ébren Akgve szinte egyáltalán nem is volt.