A családomban mindannyian képek vagyunk.
Szögekre akasztva élünk.
Sápadt arccal, sötét szemekkel ,
kontyba kötött hajjal, régimódi ruhákban,
zöldszappan illatú felöltőkben.
És ahogy így lógunk a falakon,
amikre már ráférne egy festés,
valaki közülünk hirtelen szerelembe esik.
Megreped a kerete,
és a padlóra zuhan.
Rögtön feltűnik mögötte
hiányának négyzete.
Egy idő után valaki felveszi,
és visszateszi.
Csak a szeme színe változik meg rövid időre.
De ennek a páratartalom is lehet az oka.

*

A kontrollfordításért köszönet Boda Benjámin Gábornak.