Kurtág Györgynek köszönettel a fordító
Egy csöppnyi éren, tisztán,
oly gyorsan, mint csak bír,
a pajkos kedvű pisztráng
úgy surran, mint a nyíl.
Én épp a partról néztem,
míg édes volt a csend,
a hal a tiszta vízben
hogy játszik fürgén lent.
Egy ifjú, horgot rántva,
ott állt, hol lejt a part,
és higgadt szemmel látta,
a pisztráng merre tart.
A víz itt mint a kristály,
és nincsen benne szenny,
így nem jut majd a pisztráng
a zsákmánysorsra, nem!
Ám unta már, és csellel
a tolvaj vízbe túrt,
és piszkos lett a csermely,
és egy perc el se múlt –
csak rándult lenn a pálca,
és rángott még a hal,
és vérem felforrt, látva,
az fogja meg, ki csal.
Kit fényes hátán himbál
a biztos ifjú kor,
hadd intse mind a pisztráng:
ha kapkod, meglakol!
Ne légy hát, kislány, csacska,
és jókor lásd azt meg,
a horgász csábít rosszra,
és késő már a seb.
*
Jegyzetek:
A Schubert-dal szövegét Christian Schubart írta, és a zenéjét is ő szerezte, de Schubert változata lett világhírű.
A szöveg eredeti címe és megjelenési helye: Die Forelle, in: Schwäbischer Musenalmanach, 1783.