Kurtág Györgynek köszönettel a fordító

Egy csöppnyi éren, tisztán,
   oly gyorsan, mint csak bír,                          
a pajkos kedvű pisztráng
   úgy surran, mint a nyíl.
Én épp a partról néztem,
   míg édes volt a csend,
a hal a tiszta vízben
   hogy játszik fürgén lent.

Egy ifjú, horgot rántva,
   ott állt, hol lejt a part,
és higgadt szemmel látta,
   a pisztráng merre tart.
A víz itt mint a kristály,
   és nincsen benne szenny,
így nem jut majd a pisztráng
   a zsákmánysorsra, nem!

Ám unta már, és csellel
   a tolvaj vízbe túrt,
és piszkos lett a csermely,
   és egy perc el se múlt –
csak rándult lenn a pálca,
   és rángott még a hal,
és vérem felforrt, látva,
   az fogja meg, ki csal.

Kit fényes hátán himbál
   a biztos ifjú  kor,
hadd intse mind a pisztráng:
   ha kapkod, meglakol!
Ne légy hát, kislány, csacska,
   és jókor lásd azt meg,
a horgász csábít rosszra,
   és késő már a seb.

*

Jegyzetek:

A Schubert-dal szövegét Christian Schubart írta, és a zenéjét is ő szerezte, de Schubert változata lett világhírű.

A szöveg eredeti címe és megjelenési helye: Die Forelle, in: Schwäbischer Musenalmanach, 1783.