Esteve Soler: A testvériesség ellen (részlet)
Fotó: 1749
Esteve Soler: A testvériesség ellen (részlet)

Apró, kénsavval töltött cukorka a kortárs emberről, a kortárs világról. Részlet Esteve Soler A testvériség ellen című darabjából Zombory Gabriella fordításában.

Kamaszlány fekszik az ágyon, a csuklója csupa vágás. A szobában minden teljesen rózsaszín. Kopogtatnak. Nem válaszol, de az anya kinyitja az ajtót és belép. Leül mellé az ágyra.

ANYA
Ez az egész így… nincs rendben. (Szünet). Hallod? (Szünet. A lány felül. Egyre ingerültebb lesz.) Ha tényleg meg akarod ölni magad, ne vízszintesen vágd az ereidet, függőlegesen kell, különben nem folyik ki rendesen a vér, hetekbe telne, amíg elvérzel.

LÁNY           
Már ebben is ki kell javítanod?

ANYA           
Jaj, ne kezd már… Senki nem tudja, hogy kell, és mindenféle hülyeséget csinálnak. Össze-vissza vagdossák magukat, aztán persze hogy nem úgy jön a vér, ahogy kéne.

LÁNY
Elég!

ANYA
De ha egyszer a te érdekedben mondom! Mindig ez van… Most segítsek vagy ne?

LÁNY           
Ne, egyedül akarom csinálni.

ANYA           
Hol a kés? Majd csinálom én.

Az anya megtalálja a kést és kergetni kezdi a lányt.

LÁNY           
Ne.

ANYA           
Na, gyere, csak egy pillanat az egész…

LÁNY           
Mondom, nem akarom, baszki!

Szünet. Mindketten leülnek.

ANYA           
Jól van, jól van, de ha aztán egész délután nem sikerül meghalnod, ne gyere nekem panaszkodni… (Mintha utánozná.) „Anya, segíts, nem sikerül meghalnom…”

LÁNY           
Tűnj a szobámból!

ANYA           
Szerintem nem ez az öngyilkosság legjobb módja.

LÁNY           
Úgy ölöm meg magam, ahogy akarom!

ANYA           
Ja, persze, csodás, és szerinted ki szedi majd ki a vérfoltokat a lepedőből?

LÁNY           
Pont nem érdekel, már halott leszek!

ANYA           
Szépen ki leszel filézve, egy merő vágás leszel, de sajnos élni fogsz.

LÁNY           
Kinek „sajnos”?

ANYA           
Ó, mindenkinek sajnos.

LÁNY           
És? Te is bánni fogod?

ANYA           
Te nem hallod, amit mondok? Nekem kell majd tisztára mosnom itt mindent, és ezeket a foltokat egyáltalán nem könnyű kiszedni!

LÁNY           
Gyűlöllek.

ANYA           
Hogyne, és ezért hagysz itt rám ekkora szart, mi?

LÁNY           
Akkor te mit javasolsz?

ANYA           
De hát eddig is erről beszéltem!

LÁNY           
Miről?

ANYA           
Te nem hallod, amit mondok? Süket vagy? Hallgass már anyádra!! Ha egyszer meg kell ölnöd magad, az a legkevesebb, hogy jól csináld!!

LÁNY           
De mit értesz jól csinálás alatt??!!

ANYA           
Hát, nem tudom… Gondolom egyszerűbb lenne, ha vonat elé ugranál, nem?

LÁNY           
Itthon akarom csinálni.

ANYA           
Na szép… itthon… Mindig minden rajtam kell csattanjon. Aztán tűrhetem szó nélkül…

LÁNY           
Befognád végre?

ANYA           
Olyan igazságtalan velem az élet…

LÁNY           
Ne játszd már az áldozatot, légy szíves…

ANYA           
Ó, de itt tényleg én vagyok az áldozat!

LÁNY           
Ja persze, anya, „itt mindig te vagy az áldozat”…

ANYA           
Azt se tudod, miről beszélsz.

LÁNY           
Nemsokára a lányod hullája fekszik majd itt, és még akkor is te leszel az áldozat!

ANYA           
Ne szállj már el ennyire, hanem térj a lényegre. Most megölöd magad vagy nem?

LÁNY           
Akkor szedjek be valamit?

ANYA           
Az jó lesz. De tudod is, mit?

LÁNY           
Mit akarsz, mit szedjek be?

ANYA           
Attól függ, mit tolsz magadba, akár egy egész hónapig itt fogsz nekünk fosni…

Az anya nevet.

LÁNY           
Anya… Azt kérdeztem, „mit szedjek be?”…

ANYA           
Neked van dugig az összes fiókod antidepresszánssal…

A lány kinyitja a komódot és elkezdi kipakolni a gyógyszeres dobozokat.

LÁNY           
Ezt?

ANYA           
Jaj, nem tudom…

LÁNY           
Akkor ezt?

ANYA           
Szerintem, ha benyomod mindet, biztos feldobod a talpad.

LÁNY           
Hozz vizet.

Az anya felveszi az egyik dobozt és felnevet.

ANYA           
Emlékszel, ezt mikor írták fel?

LÁNY           
Anya…

ANYA           
Jaj, kislányom, mit akarsz, mit mondjak…

LÁNY           
Nem volt szórakoztató veled pszichológushoz járni.

ANYA           
Miért?

LÁNY           
Megjárattad velem a poklot és ezredszer is bebizonyítottad, hogy egyáltalán nem érdekellek.

ANYA           
„Hogy egyáltalán nem érdekellek”?

LÁNY           
Igen, anya, egyáltalán semennyire nem érdekellek.

ANYA           
Ez hazugság.

LÁNY           
Amikor először megjött, azt mondtad, haldoklom.

ANYA           
Tényleg?

LÁNY           
Aztán a kezembe nyomtál ötven eurót és kiküldtél a temetőbe, hogy élve eltemettessem magam.

ANYA           
De nem sikerült.

LÁNY           
Ők megpróbálták.

ANYA           
Hát persze. Mindenki megteszi, amire kérik.

LÁNY           
Fizettél a lányoknak az osztályból, hogy verjenek.

ANYA           
Ez nem igaz. Cukorkát adtam nekik.

LÁNY           
Láttam, ahogy megjössz az udvarra, adsz nekik valamit, aztán egyenként megindulnak felém, hogy elgyepáljanak.

ANYA           
Rég volt, már nem is emlékszem…

LÁNY           
Soha nem volt egyetlen barátnőm se miattad.

ANYA           
Tudod, milyenek a gyerekek…

LÁNY           
De neked nem volt elég a gyerekkoromat szétbombázni, minden egyes embert elkergettél, aki valaha szeretett engem…

ANYA           
Komolyan megint apáddal fogsz jönni?

LÁNY           
Azóta se tudok róla semmit.

ANYA           
Egy csomó levelet írt neked. Sose mondtam, de mindet vécépapírként hasznosítottam újra. Hosszú évek óta a szeretetébe törlöd a segged.

LÁNY           
Miattad van börtönben.

ANYA           
Nem érdemelted meg a szeretetét. Próbáltam megutáltatni veled, de mivel lehetetlennek tűnt, egyszerűbb volt megvádolni, hogy hozzád nyúlt és örökre eltávolítani mellőled. Előbb vagy utóbb a férfiak „mindig” csalódást okoznak.

LÁNY           
Ja, persze, mert neked azóta „soha” semmi közöd nem volt a férfiakban való csalódásaimhoz, ugye?

ANYA           
Most mire gondolsz?

LÁNY           
Megdugtad az első pasim!

ANYA           
Kérlek… nem hinném, hogy az szigorúan véve dugásnak volt nevezhető…

LÁNY           
Anya, arra értem haza, hogy az ebédlődben tolja a seggedbe!

ANYA           
Az anális szexet sosem tartottam valódi szexuális együttlétnek. Ha én nem élvezem, nekem az nem ugyanaz. Te szereted seggbe? Én valahogy seggből nem tudok…

LÁNY           
Te vagy a legrosszabb anya, aki valaha lánynak juthat.

ANYA           
Akárhogy is, tudnod kell, ha fiú lettél volna, ugyanígy csináltam volna. Ne hidd, hogy bármilyen nemi diszkrimináció keveredik a feléd érzett gyűlöletembe. Mi otthon mindig kiálltunk a női jogokért, már akkor, amikor még nem is volt divat.

LÁNY           
Soha nem érdekeltelek egy kicsit sem.

ANYA           
Nézd, ha mindenképp így akarod beállítani… De attól, hogy nem érdekeltél, csak meg kellett volna erősödnöd, nem? Nem kellett volna rögtön öngyilkosnak lenned… Csak hogy pont olyan gyenge vagy, mint apád… Egyszerűen túl gyenge vagy…

LÁNY           
Te meg egy rohadék. Ha majd megöltem magam és nem lesz kivel veszekedned, hiányozni fogok…

ANYA           
Nem, dehogy… Én csak beülök a tévé elé, és rögtön egészen máshol jár az eszem. (Az anya nevet.) Komolyan.

LÁNY           
Remek…

Az anya megsimogatja a lányt, szeretettel néz rá. A lány közben nekiáll összeválogatni a tablettákat.

ANYA           
Ne aggódj. Soha nem foglak hiányolni. Soha. Ez egészen biztos.

LÁNY           
Köszönöm, felfogtam.

ANYA           
Soha. Biztos, hogy nem.

LÁNY           
Elég!

ANYA           
Egészen biztos.

LÁNY           
Te vagy a világtörténelem legrosszabb anyja.

ANYA           
Neeem… Vannak ennél rosszabb anyák és lányok.

LÁNY           
Lehetetlen.

ANYA           
Máson keresztül megvalósítani önmagad nem könnyű.

LÁNY           
Máson keresztül megkeseredni nem könnyű.

ANYA           
Mi sem természetesebb, mint a hozzád legközelebb álló életét keseríteni, ha előbb vagy utóbb ő is mindenképp úgy dönt, hogy a tiédet keseríti.

LÁNY           
És a vizem, hol marad?

ANYA           
De a mi esetünk más. Én tudom, hogy te bármit teszel is, született kudarc vagy.

LÁNY           
Akár egy korty parfümöt is ledönthetnék.

ANYA           
És ezt nem csak én tudom, az egész egy generációs tiltakozás. Miután az öngyilkosság lett a leggyakoribb halálozási ok, és meghaladta már az autóbalesetek áldozatait is, a kormány úgy döntött, hogy valójában nem kell máshogy kezelni, mintha az ember külföldre, pontosabban, a túlvilágra menne munkát keresni.

LÁNY           
És én megyek is.

ANYA           
Ha szegény vagy, azzal kedvezel leginkább az országod érdekeinek, ha megölöd magad.

LÁNY           
Micsoda?

ANYA           
Minden egyes ember, aki megöli magát, bővíti az aktív népesség listáját. Ez az egyetlen módja, hogy felszámoljuk a munkanélküliséget. Tulajdonképpen a jobboldaliaknál végül mindig a tömeges halálozás lett a megoldás. Hosszú hagyománya van.

LÁNY           
De én azt hittem ez itt rólad és rólam szól.

ANYA           
Hát persze, hogy rólunk szól! Te nem hallod, amit mondok? Vér vagy a véremből, senki nem tudja nálad jobban megkeseríteni az életem.

LÁNY           
Akkor mit zagyválsz itt össze az országról meg a közérdekről?

ANYA           
Csupa baromság, amit a haldoklóknak mondanak.

LÁNY           
Ha én megölöm magam, azt egyedül miattad akarom tenni.

ANYA           
Persze!

LÁNY           
Nem akarom, hogy azt mondják rólam, hogy a munkanélküliség miatt öltem meg magam, vagy mert kilátástalan volt a helyzetem.

ANYA           
Nem, persze, hogy nem!

LÁNY           
Azt akarom, hogy tudják, hogy a kibaszott anyám a felelős az egészért!

ANYA           
De kinek is jutna bármi más az eszébe?

LÁNY           
Te képes lennél mindenkinek azt mondani, hogy azért öltem meg magam, mert nem találtam munkát, vagy lakást, vagy bármit…

ANYA           
Minek képzelsz te engem?

LÁNY           
Ismerlek, kihasználod majd a halálom, hogy felhívd apát és az mondd neki, hogy az ő hibája.

ANYA           
Hogy te miket ki nem találsz?

LÁNY           
És ott zokogsz majd az összes pasim vállán, csak hogy berakják neked.

ANYA           
Mindenféle jelenet nélkül is meg tudom dugni az összes pasid.

LÁNY           
Na most már nem ölöm meg magam.

ANYA           
Ezt meg hogy érted?

LÁNY           
Ahogy mondom.

ANYA           
De mit csinálsz majd élve a te korodban?

LÁNY           
Amit akarok.

ANYA           
Gondolj bele, mi mindentől megkímélnéd magad az öngyilkossággal.

LÁNY           
Attól a keserű fejedtől, igaz?

ANYA           
Engem se kell majd elviselned, de a hazug barátokat se, a képtelen társadalmi kötelezettségeket se, se a különféle csalódásokat az életed során…

LÁNY           
Csak azért akarok élni, hogy ellenkezhessek veled, mint egy normális anya és lánya.

ANYA           
Szó se róla, kisasszony!

LÁNY           
Baszhatod!

ANYA           
Na most már fogd be, jó? Nincs kedvem ezt tovább hallgatni… Hozom a pohár vizet és nyomás most rögtön a túlvilágra!

LÁNY           
Nem, most már nem akarom!

Az anya kimegy, és a lány kidobja a tablettákat a szemétbe. Az anya azonnal be.

LÁNY           
Nem tudsz rávenni, hogy… Hol a víz?

Az anya elővesz egy pisztolyt és beleereszt egy golyót. A lány holtan esik össze.

ANYA           
Ribanc.

Az anya a lábánál fogva kihúzza a lányt a szobából.

Sötét.

A cikk szerzőjéről
Esteve Soler (1976)

Esteve Soler 2019-ben debütált filmrendezőként 7 raons per fugir (7 ok a menekülésre) című filmjével. Drámaíróként műveit 19 nyelvre fordították. Legújabb darabja: Contra la fraternitat ('A testvériség ellen')

A fordítóról
Zombory Gabriella (1988)

Irodalomkutató, hispanista, műfordító, az ELTE Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszékének óraadója.  

Kapcsolódó
„A színház nem szólhat arról, amit az emberek a tévében is meg tudnak nézni” (Beszélgetés Sergi Belbellel)
Bakucz Dóra (1977) | 2020.11.08.
Esteve Soler, az ember, aki eladta a világot