Nem tudom, mivel kezdjem elsőként
a listáról,

amin az összes kihaló dolog szerepel. Halak, madarak, fák, virágok, méhek,

és nyelvek is. Azt mondják, ha a múltbéli adatokat átlagoljuk,
harmadévente
eltűnik egy nyelv.

Annyi idő alatt, míg kimondod, szeretlek vagy összeköltözöl valakivel, vagy beismered,
terhes vagy, egy nyelv összes bonyolult szava kihal.

Túl sok mindennek kell elférni az agy tenyerében.

Apád sokféle főnévre használja az izé szót, mi pedig találgatjuk,
mire gondolhat. Ha eltaláljuk, bólint, mintha nyilvánvaló lenne.

Ha tévedünk, az arca ökölként záródik össze.

A környéken sétálva, van egy széles fém lámpaoszlop,
amibe belevésték, Brandy Earlywine szereti Jack Pickettet, és aztán
jönnek a szívek. A szívek körvonala újra és újra át lett karcolva, így

még ha el is feledhetnénk a szerelem szót, felismerjük majd a szimbólumát. Mintha,
Miss Earlywine azt akarná, tudjuk, még ha ő és Mr. Pickett meg is halnak,

ha a valódi szívük megáll - az, amelyik egyáltalán nem hasonlít
a kis szimbólumra -, ők egy késő éjszaka, eszeveszetten, féktelenül,

míg a szüleik azt hitték, alszanak, az utcalámpa fénye alatt, felvéstek
egy időtlen fa-szerű valamire egy szívet -

ezáltal a testük megszűnése után is,

mikor a szájuk már nem képes szavakra, ez az univerzális forma elmeséli majd,
mit éreztek egy kék estén, réges-régen, amikor még 7000

nyelv létezett, amin megnevezték és tisztelték a növényeket és állatokat,
mindet a maga módján, amikor az apád azt mondta, izé, és mi tudtuk, mit jelent,

a méhek pedig nagyok voltak és teltek és zümmögtek.