Iman Mersal: CV

Az ordítás kíméletlen rendszerezése.
Évek a monitorral, diplomák az állások előtt.
A nyelvek, megannyi gyötrelem, a Nyelvek rubrikában.
Hová tűntek el azok az elveszett napok? A vak próbálkozások,
ahogy csúszkálnak a szobafalon a látomások?
Hol vannak a bűnök?
A megtorpanó rosszkedv a kordéra halmozott gyümölcshegy
előtt egy elfelejtett utcán?
Évek várakozás nélkül, és évek temetések nélkül,
semmi gyötrelmes bukás, se körömrágás,
nem csukódik ajtó otthon maradt kulcsra -
egyetlen ablak sincsen nyitva.
Elhalasztott vágy sincs máshová szökni
Élet – teljesítésekkel zsúfolva –
Lesikálva róla a pára,
jelezve pusztán, hogy aki ezt éli,
kapcsolatát az agyaggal végül megszakította.