10 felejthetetlen regény a gyermekkor szépségeiről, kalandjairól és gyötrelmeiről
Fotó: 1749
10 felejthetetlen regény a gyermekkor szépségeiről, kalandjairól és gyötrelmeiről

Hamarosan itt a gyermeknap: Bajtai András ennek apropóján ezúttal tíz olyan katartikus és megrázó regényt mutat be, ami felejthetetlen módon ábrázolja a gyermekkor visszahozhatatlan örömeit és sosem múló fájdalmait.

William Golding: A Legyek Ura (Fordította: Gy. Horváth László)

William Golding 43 éves volt, amikor első regénye, A Legyek Ura 1954-ben megjelent. A letaglózó erejű könyv azóta is kirobbanó népszerűségnek örvend világszerte, nem véletlen, hogy 2005-ben a Time magazin is beválogatta a 100 legjobb angol nyelvű regényt felvonultató összeállításába. A történet egy csapat iskolás fiúról szól, akiknek a háború idején lezuhan a repülőgépe egy lakatlan szigeten. A felnőttek nélkül maradt kamaszok végül eltérő személyiségű vezetőik befolyása alatt két csapatra szakadnak, a közösség élete pedig elkerülhetetlen káoszba és vérontásba torkollik. William Golding bátran és keserűen számolt le korszakos művében a gyermekkor ártatlanságának illúziójával, miközben a jó és a rossz, a rend és a káosz, a civilizáció és a barbárság, illetve a törvényesség és az anarchia ősi szembenállását vizsgálja a jobb sorsra érdemes kiskorúak példázatos sorsa által. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy az angol írót 1983-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták „regényeiért, melyek a realisztikus elbeszélőművészet szabatosságával és a misztikum diverzitásával és univerzalitásával megvilágítják az emberiség helyzetét a mai világban”.

Robert McCammon: Egy fiú élete (fordította Kleinheincz Csilla)

Mintegy harminc évvel az eredeti kiadás után, pár esztendeje végre magyarul is megjelent Robert McCammon legjobb regénye, az 1991-es Egy fiú élete, amelyet megérdemelten jutalmaztak Bram Stoker- és World Fantasy-díjjal. A több mint hatszáz oldalas regény egy fiktív alabamai városkában, az idilli Zephyrben játszódik az 1960-as években, főhőse pedig egy tizenkét éves kissrác, Cory Mackenson, aki nyomozni kezd, miután egy közeli tóba belehajt egy autó, amelynek sofőrét, mint nem sokkal később kiderül, már holtan ültették a volán mögé. A kamasz srác szemszögéből ábrázolt varázslatos történetben a gyermeki játékosságot, könnyedséget és naivitást a felnőtt élet nehézségei, fantáziátlansága és komorsága ellenpontozza, miközben Cory szülővárosának sötétben lapuló rejtélyei fokozatosan tárulnak fel. Robert McCammon varázslatos főműve egy mágikus realista felnövéstörténet, természetfeletti elemekben tobzódó krimi és szuggesztív hatású korrajz, melyben a polgárjogi mozgalom és a Ku-Klux-Klan mellett a színes bőrűek szegregációja is hangsúlyosan jelenik meg.

Jerzy Kosiński: A festett madár (fordította Gy. Horváth László)

A huszadik század második felének egyik legerőteljesebb és nem kevésbé ellentmondásos háborús regényét Jerzy Kosińskinak köszönhetjük. Az először 1965-ben kiadott A festett madár története valahol Kelet-Európában kezdődik 1939 őszén, a második világháború első heteiben, amikor egy kisfiút egy távoli faluba küldenek a szülei. A nevelőanyja azonban hamarosan életét veszti, a sötét hajú, kreol bőrű fiú pedig – akit a babonás hiedelmek között élő és a náciktól meg a szovjetektől egyaránt rettegő falusi emberek zsidónak vagy cigánynak néznek – az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. Az egyre szürreálisabbá váló bestiális kínzásokban és költői szépségű leírásokban egyaránt bővelkedő regény a háború embertelenségének örök érvényű látomása, amely egy kiszolgáltatott gyermek diabolikus pokoljárásán keresztül szembesít bennünket a lélek legsötétebb bugyraival.

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek (fordította Csonka Ágnes)

Az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi könyvsikere Delia Owens nevéhez fűződik, hiszen Ahol a folyami rákok énekelnek című 2018-ban kiadott debütáló regényéből mostanáig tizenkétmillió példányt adtak el világszerte. Owens rabul ejtően hangulatos címet adott könyvének, amely Észak-Karolina mocsaras partvidékén játszódik, története pedig két párhuzamos szálon fut, melyek végül lassan, kérlelhetetlenül egybefonódnak. A regény főhőse Kya Clark, akit az ötvenes évek elején hagyott magára családja a mocsárban, a kislány azonban az évek során egyedül is megtanulta, hogyan maradjon életben. Elszigeteltsége ellenére az első szerelem az ő életébe is beköszönt, de miután a közeli kisvárosban egy fiatal sportoló gyilkosság áldozata lesz, a gyanú Kyára terelődik. Az Ahol a folyami rákok énekelnek egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza; a regényből készült filmadaptációt még idén bemutatják a mozik.

Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása (fordította G. Beke Margit)

Az 1900-as évek elején Selma Lagerlöf nem éppen hétköznapi megbízást kapott: egy iskolásoknak szóló tankönyv megírására kérték fel, amelyben földrajzi szempontból kellett élvezetes módon bemutatnia Svédországot. Így született meg a Nils ​Holgersson csodálatos utazása című regény ötlete, amelyben egy törpe méretűre zsugorodott kisfiú vadludak hátán utazza be Svédországot. Az eredetileg 1906-ban és 1907-ben két részletben megjelent örökérvényű mesében Selma Lagerlöf bájosan keveri a történelmi és földrajzi tényeket a meseszerű elemekkel, a könyv kirobbanó népszerűsége pedig – több mint harminc nyelvre fordították le világszerte a megjelenése óta – jelentős szerepet játszott abban, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az első női szerzőként 1909-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazta „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”.

Jack Ketchum: A szomszéd lány (fordította Farkas Anikó, Kiss Attila)

Kevés felzaklatóbb és markánsabb stílusú amerikai regényt írtak az elmúlt évtizedek során a felnövés kertvárosi pokláról Jack Ketchum 1989-ben megjelent regényénél. A kultikus rajongással övezett A szomszéd lány az 1950-es évek Amerikájában játszódik, ahol a békés és idilli környezet mögött ép ésszel felfoghatatlan borzalmak és a lassacskán mindenkit megfertőző őrület lakozik. A regény mindkét női főszereplője áldozat: a tinédzser Meg és mozgássérült húga, Susan saját nagynénjük kiszolgáltatott áldozataivá válnak a családi ház sötét pincéjében. A dührohamokkal küzdő eszelős nő jóváhagyásával végül saját fiai és a környékbeli srácok is brutálisan bántalmazzák a két szerencsétlen lányt, mígnem a szomszédban élő tizenkét éves David meg nem elégeli az embertelen kínzásokat. A 2018-ban, hetvennyolc éves korában elhunyt Jack Ketchum története a horrorirodalom egyik megterhelő klasszikusa, amely alaposan próbára teszi az olvasóját, miközben kíméletlenül szembesít bennünket a családon belüli erőszak torz pszichológiájával.

Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban (fordította Mészáros István)

Henryk Sienkiewicz az első lengyel íróként 1905-ben kapott irodalmi Nobel-díjat „kimagasló elbeszélőképességéért”. Halála előtt négy évvel, 1912-ben jelent meg felejthetetlen és manapság méltatlanul keveset emlegetett ifjúsági kalandregénye, a Sivatagon és vadonban, amely a tizennégy éves Staś Tarkowski és a nyolcéves Nel Rawlison kalandjait meséli el, akiket a tizenkilencedik század végén Szudánban kirobbant Mahdi-felkelés során rabolnak el. A két túszul ejtett kisgyereknek először a muszlimoktól kell megszöknie, az igazi megpróbáltatások azonban csak ezt követően kezdődnek, hiszen az érintetlen afrikai dzsungelen is át kell küzdeniük magukat, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. Sienkiewicz saját utazásai során szerzett élményeit is belegyúrta ebbe a magával ragadó regénybe, amelyben nemcsak a barátságról, a hősiességről, az összetartásról és a túlélésről mond felejthetetlen mesét, hanem érzékletesen festi le az afrikai vadon növény- és állatvilágát is.

Iain M. Banks: A ​darázsgyár (fordította Bényei Tamás 

Egyetlen, minden idők legjobb első regényeit felvonultató listáról sem hiányozhat Iain Banks 1984-es debütáló regénye, amely a megjelenése óta jócskán megosztja a kritikusokat és az olvasókat. A történet főhőse a tizenhat éves Frank Cauldhames, aki apjával egyedül él egy skót falucska mellett, és sajátos rítusokkal tölti idejét: állatokon és embereken hajt végre kivételes kegyetlenségeket. Az epikus sci-fijeiről ismert skót író felzaklató könyve tobzódik a bizarr képzelgésekben és totemisztikus borzalmakban, nem csoda, hogy sok kritikus támadta a könyvet naturalisztikus ábrázolásmódja miatt, a kamaszkori rémálomról szóló zavarba ejtő szimfóniát azonban joggal válogatta be 1997-ben a The Independent napilap a huszadik század legjobb könyvei közé. A regény vizionárius fináléja megdöbbentő fordulatot tartogat az olvasók számára, „túlzásai ellenére A darázsgyár értéke Banks írásának minőségében és stílusában rejlik, amely egyszerre szép és lebilincselő. Erőssége a jellemformálás, Franknek mint pszichotikus és hihetően mindennapi lénynek mesteri ábrázolása” – olvashatjuk A darázsgyárról az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című válogatásban.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (fordította Dunajcsik Mátyás)

1943-ban jelent meg Antoine de Saint-Exupéry szívfacsaró kisregénye, A kis herceg, a világ ötven legolvasottabb ötven könyve között számontartott művet azóta pedig több mint háromszáz nyelvre fordították le. A tiszta érzelmekben és humanista gondolatokban bővelkedő meseregényben egy másik bolygóról érkezett kisfiú indul varázslatos utazásra az űrben, minek során sok más bolygó mellett a Földet is meglátogatja. Útja során a kisfiú sokat tanul, de még többet tanít arról, milyenek is az emberek, a példázatos epizódok pedig sokszor szomorú tanulságokkal szembesítenek bennünket. A kis herceg utazása során megismerkedik a magány, a barátság, a szeretet és a veszteség semmihez sem hasonlítható érzésével, a könyv üzenete mégis felemelő, hiszen Saint-Exupéry megrendítően szép meséje a tisztaság, a szépség és emberség erejét hirdeti.

Stephen King: Az (fordította Hamvai Kornél, Kiss Annamária, Koppendorfer Noémi, Szappanos Gábor, Szántó Judit) 

1986-ban jelent meg Stephen King monumentális regénye, az Az, amelyben a rá jellemző epikus távlatokat felvillantva állít örökérvényű emléket a gyermekkor szépségének és sebezhetőségének. Az 1200 oldalas történet főhőse hét kamaszgyerek, akiket különböző okoknál fogva mind kiközösítettek, ők azonban elhatározzák, hogy szembeszállnak a huszonhét évente feltámadó, gyerekekkel táplálkozó gonosszal, aki egy Krajcáros nevű táncoló bohóc iszonyatos képében terrorizálja a Derry nevű városkát. Stephen King emblematikus műve nemcsak a végsőkig tartó hősies összetartás, bizalom és áldozathozatal katartikus víziója, hanem a gyermekkor visszahozhatatlan varázsának megrázó emlékműve is, miközben érzékletesen demonstrálja az emlékezés emberfeletti erejét, a felnőttlétbe könyörtelenül begyűrűző gyermekkori traumák nyugtalanító visszhangjait és az idilli környezet mögött settenkedő gonosz fenyegetését is.

 

Az esszé szerzőjéről
Bajtai András (1983)

Költő, műfordító, a Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog alapító szerkesztője. Versum-díjas. Legutóbbi kötete: Kerekebb napok (Kalligram, 2014)

Kapcsolódó
10 felejthetetlen mű a tengerről
Bajtai András (1983) | 2022.06.24.
Tíz katartikus vers a huszadik századi amerikai költészetből
Bajtai András (1983) | 2022.07.22.