Május 7. és 9. között tart a PesText fesztivál keretében illusztrációs műhelyt Agata Dudek lengyel grafikus, illetve 9-én este nyílik egy kiállítás kortárs lengyel könyvekből a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelynek megnyitóján Nagy László beszélget vele.
PesText: Mit lehet tudni a lengyel illusztráció jelenlegi helyzetéről? Milyen tendenciák érvényesülnek, milyen a nemzetközi megítélése?
Nagy László: A lengyel vizuális kommunikáció tervezőművészek az 1950-es évektől világszinten nagy hatást gyakoroltak az alkotókra, ezen belül az illusztrátorokra is. A stilárisan és technikailag is sokoldalú, kísérletező autonóm képzőművészeti tendenciák erőteljes és tudatos beépítése az illusztrációkba és a tervezőgrafikai munkák vizualitásába, az úgynevezett szerzői hangvétel a mai napig jelen van a lengyel tervezőművészetben. A három nagy illusztrációs terület, a gyermekkönyv-illusztráció, a sajtóillusztráció és a plakátművészet alkotásainak jellemző képteremtő eszközei a szimbólumok és a metaforák, a mélyebb összefüggések játékos használata. A kortárs illusztrátorok munkáit is meg kell “fejteni”, egyfajta intellektuális játszótérként kezelik az alkotók a képeket. A konceptuális mélység, szürreális, szimbolista elemek használata mellett a mai napig jellemző a lengyel illusztrációra a manuális eszközök használata. De a komorabb, erőteljesebb színhasználatú kortárs illusztrációkban is megjelenik az irónia, egyfajta groteszk humor, ami az 1950-es évek utáni lengyelországi hétköznapok rugalmasságot megkövetelő művészi hozzáállását is tükrözi modern megfogalmazásban.
Egy újfajta digitális és analóg fúzió, hibrid illusztrációs képalkotási metódus nemzetközi szinten is jellemző a 2020-es évek elejétől, de a lengyel illusztrációk minősége és gondolatisága ezen a területen is kiemelkedő. Ez az emberibb, organikusabb alkotói megközelítés folyamatosan jelen van a lengyel illusztrációban és tervezőművészetben, jelenleg ennek a digitális eszközökkel kevert progresszív, nemzetközibb oldalát láthatjuk az alkotásokban.
A kortárs lengyel illusztrátorok nemzetközi megítélése jelentős, nagy elismertségű könyvvásárok és magazinok állandó szereplői. A kortárs lengyel plakátillusztráció is reneszánszát éli. Lengyelországban annyira a hétköznapok része, hogy kis túlzással szinte naponta nyílik meg egy plakátkiállítás kisebb-nagyobb városokban, folyamatosan lehet értesülni különböző tematikájú lengyel plakátpályázatokról.
PesText: Ezen belül hogyan pozícionálhatók Agata Dudek munkái?
N.L.: Agata a lengyel illusztráció új hullámának egyik fontos szereplője, komoly nemzetközi elismertséggel. Az Acapulco Studio alapítása és az önálló alkotói élete mellett oktat is a Varsói Képzőművészeti Akadémián. Munkái jól reprezentálják a fent leírt lengyel illusztrációs és tervezőművészeti definíciót: hidat képeznek a tradicionális, a huszadik század közepétől induló lengyel plakátiskola hagyományának intellektuális öröksége és a nemzetközi kortárs, dinamikus, hibrid digitális-analóg tendenciák között. Stílusa jól példázza azt a képességét, hogy akár komplex tudományos témákat játékos vagy lírai formában tud izgalmas vizuális utazássá formálni. Emellett a 2012-ben alapított Acapulco Studióval több, akár kereskedelmi, tervezőgrafikai vagy tipográfiai irányt is ki tudott próbálni, amik szintén jól reprezentálják a kísérleti tipográfiát, vagy a nosztalgikus, retrográd lengyel illusztrációs hagyományok újragondolását, ami a sokszínű nemzetközi illusztrációs színtéren is karakteresen tud megjelenni.
PesText: Hogyan viszonyulnak Dudek alkotásai a klasszikus lengyel illusztrációművészethez?
N.L.: Ahogy sok lengyel alkotóé, az ő stílusa is könnyen felismerhető. Illusztrációi sokszor manuális tervezői helyzetből kiinduló, ezt geometriai elemekkel keverő, texturált, a digitális és manuális hiba esztétikáját használó munkák. Emellett illusztrációi a klasszikus lengyel illusztrációkhoz hasonlóan többletjelentéssel is bírnak, erős vizuális metaforákat használ a komplex üzenetek közvetítésére. Ezeket a komplex üzeneteket egyaránt használja a gyerekkönyvek és a sajtóillusztrációknál is. A tradicionális lengyel manuális ábrázolási és gondolati megközelítések mellett precíz kompozícióit gyakran vegyíti a régi csomagolások és levelek adta inspirációból, de stúdiómunkái között merészebb együttműködéseket, például arculat és játéktervezést vagy divatillusztrációkat is találunk.
PesText: Mennyire emészthetők ezek a munkák a magyar (gyerek)közönség számára?
N.L.: Nem könnyű kérdés, és valószínűleg nem én fogom megadni rá a pontos választ. Agata könyvillusztrációi alapvetően a kortárs és progresszív lengyel valamint nemzetközi illusztráció kiemelkedő példái, azonban itthon ez a fajta vizualitás még nem feltétlenül lett domesztikálva a gyermekkönyves piacon. Egyre több olyan gyermekirodalmi munka jelenik meg itthon is, ami jobban reflektál a kortárs tendenciára, mind képi, mind pedig tartalmi értelemben. Azonban véleményem szerint itthon még nem történt meg az a progresszívabb vizuális áttörés a vásárlók és a kiadók részéről, amit mondjuk akár a környező kelet-európai, szlovák, lengyel vagy cseh gyermekkönyv-illusztrációban láthatunk. Agatanak magyar nyelven eddig három kötete jelent meg két kiadónál, ez egy pozitív jelzés lehet arra, hogy a kiadók látják Agata munkáinak helyét a magyar gyermekkönyv-piacon. Vannak pozitív jelek, de azt gondolom, hogy néhány év még kell itthon ahhoz, hogy az előremutatóbb és kísérletezőbb gyermekkönyvek is megtalálják a maguk helyét a vásárlók könyvespolcán.
