Joanna olyan csodálatos könyvek rajzolója, mint Az elveszett lélek (Olga Tokarczuk különleges szövegével), vagy a T mint tenger, mely önálló, szerzői kötetei sorát folytatta. Joanna Concejo könyvei magyarul a Csirimojó Kiadó gondozásában jelennek meg, és végre a hazai közönség személyesen is megismerheti a rajz, az emlékezés, az ember és a természet különös találkozását papíron megörökítő szerző csodálatos alkotói világát. A lengyel születésű, Franciaországban élő Concejóval a PesText fesztiválon Révész Emese művészettörténész beszélget, akit kép és szöveg, mondanivaló és művészi technika összefüggéseiről is kérdeztünk.
1749: Hogyan ismerted meg Joanna Concejo alkotói világát, és mik voltak az első benyomásaid, amikor találkoztál a képeivel?
Révész Emese: 2020 és 2023 között a PestText keretében (Kellermann Viktóriával közösen) több könyvkiállítást volt módunkban szervezni. Az első két tárlat a V4-es országok könyvművészetét mutatta be. Ennek kapcsán kerültek először a kezembe Joanna Concejo könyvei. Meglepő és felkavaró élményt jelentett számomra ez a találkozás. Meglepő, mert idehaza nem találkoztam még hasonló könyvalkotással, amely ilyen egyedülálló eleganciával egyensúlyozott volna illusztráció és autonóm rajz, illusztrált könyv és művészkönyv között; és felkavaró volt az a merészség, amivel felvállalta nosztalgikus lírai hangját. Concejo könyvei voltaképp vizuális költemények, amelyek nagyon sok teret engednek a néző-olvasó benyomásainak, személyes érzelmeinek. Olyan néző-olvasót feltételeznek, aki szeret és mer elmélyülni a képek hangulatában, és hagy időt a képek által kínált meditatív, nosztalgikus világnak.
1749: Munkáiban egyszerre van jelen a múlt, az emlékezés motívuma, a természethez való erős kapcsolódás és egyfajta időtlenség, ahogy maga is sokszor céloz rá interjúkban, nyilatkozataiban; egy csendes, szemlélődő állapot. Miről mesélnek nekünk a könyvei?
RE: Lengyelországban született, Franciaországban élő alkotóról van szó, aki lengyelként hordozza az előző generáció háborús sérüléseit, kelet-európaiként pedig a szocializmus időszakának gyermekkori tapasztalásait. Talán ebből az összetett identitásból is fakad érzékenysége a történeti múlt, a generációs emlékezet iránt. Konkrétan a háborús traumával, a holokauszt témájával is foglalkozik egy könyve (Fumée). Könyveinek visszatérő témája az idő, a dacos törekvés az emlékek hártyáinak felszakítására, az elmerülés a múltidézés melankóliájában, szembesülés az elmúlás mélabús lírájával. Emlékezés a gyerekkor tengerére vagy egy mélabús dallamra, amit anya dúdolt, amikor Szenegálban csoda történt, és esett hó... Történetei olykor személyes vallomások, a szubjektív emlékezés intim töredékeiből épülő privát fotók, noteszlapok, emléktárgyak kavargó halmazából épülő memoárok. Máskor mágikus realista mesék, mint a miniatűr és óriás testvérpárról szóló történet, vagy újabb, Olga Tokarczukkal jegyzett könyve Mister Kifejezőről. Utóbbi azt is bizonyítja, hogy Concejo nosztalgikus hangján olykor átüt az ezredforduló digitális valósága.
1749: Mi a viszonyban van kép és szöveg Concejo könyveiben?
RE: 2007 óta mintegy 23 könyve jelent meg. Néhányat ő maga jegyez szerzőként, de szívesen társul szépírókkal. Bár egy-két könyve klasszikus mesékre épül (Piroska és a farkas, Vadhattyúk), főként kortárs szerzőkkel dolgozik együtt, köztük olyan élő klasszikusokkal, mint a már említett, Nobel-díjas Olga Tokarczuk vagy a Nike-díjas Marek Bieńczyk. Szövegeinek irodalmi igényessége, a lírai prózaversek összetett metaforái teremtik meg azokat a tág kereteket, amelyekben önálló teret kaphatnak képei. Könyvei a szövegek irodalmi súlya dacára képeskönyvek, amelyekben a fő szólamokat a rajzok asszociációs köre alkotja. A meglehetősen rövid, olykor egy-egy szóra vagy pár sorra redukált szövegek a képek regisztereit gazdagítják, hol konkretizálva azokat, hol pedig segítve a néző-olvasót eloldozódni a képek tárgyszerű valóságától. Fontos hangsúlyozni Concejo könyveinek sok-nyelvűségét. Kötetei Japántól Lisszabonig számos nyelven megjelentek. (A Csirimojó Kiadó jóvoltából két könyve magyarul is elérhető – a szerk.) Ami jól mutatja Concejo világának nemzetek fölötti, egyetemes olvasatát. Kevés illusztrátor mondhatja el manapság magáról, hogy életkortól és nyelvtől függetlenül képes megszólítani nézőit.
1749: Hogyan kapcsolódik össze tematika, mondanivaló, technikai megvalósítás, és hogyan alkot ilyen erős egységet Concejo művészetében?
RE: Concejo hangvétele bátran nevezhető stílusteremtőnek. Egyedi jellemzője a minimalista ceruzarajz, ami nagyban hozzájárul képi világának nosztalgikus, melankolikus hangvételéhez. A kézrajz meghatározó jelenléte, grafikáinak kézműves kivitele, kompozícióinak nagyfokú mesterségbeli csiszoltsága egyre nagyobb érték egy olyan képi világban, ahol egyre inkább mindent a mesterségesen generált (nem emberkéz alkotta) kép ural. A részletek dokumentarista realizmusát Concejo azonban úgy vegyíti az álomszerűvel, a mágikus képzeletbelivel, mint a legkiválóbb szürrealista mesterek. Túl az egyedi kompozíciók enigmatikus hatásán, Concejo könyvei egyben, az egész lineáris folyamatában jelentenek egyedülálló élményt. Felépítésükben tudatosan alkalmazza a filmnyelv fogásait (pl. montázs-elv, snittek, vágás ritmusa), de számos olyan elemet is alkalmaz, ami a könyv sajátos médiumával függ össze, pl. új képi rétegek alkotása pauszpapírral. Kevés alkotó uralja olyan magabiztosan a könyvtárgyat önálló művészi kifejező eszközként, mint Joanna Concejo. Egy Concejo-könyv olyan hangulatot ébreszt nézőjében, mint egy visszatérő dallam visszhangja, vagy egy hosszú séta emléke a tavaszi erdőben.
