Augusztus 29-én nyolcvannyolc évesen meghalt brazíliai otthonában Ernesto Manuel Geraldes de Melo e Castro, portugál vizuális költészet elméleti megalapozója és első kimagasló művelője. 1962-ben megjelent Ideogramas című kötetében 29 konkrét költészeti alkotást adott közre, minden különösebb bevezető és magyarázat nélkül, és ezzel a brazil konkrét költészet megjelenése után mintegy fél évtizeddel Portugáliában is útjára indult a kísérletező, vizuális elemeket felhasználó költészet.

E. M. de Melo e Castro szerkesztésében jelent meg 1964-ben a Poesia Experimental ('Kísérleti költészet') című magazin, és a költő közreműködött olyan antológiákban, mint a Hidra 2(1969), az Operation (1967) és az Arte Opinion (1978-1982).

E. M. de Melo e Castro költői tevékenységével a grafikus térbe helyezett nyelvi és a kommunikációs technikák lehetőségeit próbálgatta, és kísérletezett a három dimenzióban tárgyiasuló verssel, az írás, a hang és a mozgó kép együttes alkalmazásával. Az 1960-70-es években a portugál művészeti élet egyik kimagasló szereplője volt: a művészet és a technológiai fejlődés kapcsolatának lehetőségeit vizsgálta alkotásaiban, és több munkájában foglalkozott azzal, miképpen lehet irodalmi műveket alkotni videóval és a számítógéppel: a lisszaboni Universidade Aberta-n 1985 és 1989 közütt Signagens néven videoköltészeti programot hozott létre annak szellemében, ahogy 2001-ben vallotta: „számomra a versírás, a prózaírás, a nemverbális jelek lejegyzése akár hagyományos grafikus eszközökkel, akár a legmodernebb technikákkal ugyanannak a teljes folyamatnak a része, amelyet poiésisnek nevezek, amely azonos azzal a kézműves munkával, amellyel tárgyiasult valóságot, de természetesen mindig új tárgyiasult valóságot hozok létre. És ebben a megújításban, azaz a versek, prózaversek, mi több vizuális költemények megállapodott szabályrendszerének a meghaladásában, magában a meghaladásban van számomra az alkotás lényege."

E. M. de Melo e Castro munkásságát számos  kiállításon mutatták be Portugáliában és külföldön többek között a lisszaboni Galeria 111-ben, (1965) a Galeria Buchholzban (1974), Fundação Calouste Gulbenkianban (1985). Magyarul a Portugál kísérleti költészetc. antológiában (Íbisz, 2002) jelentek meg művei.