Ír irodalom
Jó kis fejtörő (Ulysses 100)
Pontosan száz éve, 1922. február 2-án jelent meg a pontosan 140 éve született James Joyce korszakalkotó nagyregénye, az Ulysses. Gula Marianna pazar évfordulós tanulmányával kezdjük a centenárium ünneplését, melyet ma és az év hátralevő részében is folytatunk.
Valóban az ismétlés a tudás anyja? (Sebastian Barry: Egyezer hold)
Aki szerette a Végtelen napokat, annak ismerős lesz az Egyezer hold világa is - de vajon a sorozatgyártás előnyére vagy hátrányára válik Sebastian Barry legújabb regényének? Tóth Bálint kritikájából kiderül!
Brandyből pálinka (A népszerű magyar Drakula-fordításokról)
Februárban új fordításban jelent meg a Helikon Kiadónál Bram Stoker horrorklasszikusa, a Drakula. Vampirológusunk, Hlavacska András monstruózus esszéje a kötet kiadás- és fordítástörténetről, avagy hogyan jutottunk el a meglepőmód feminista Bartos Tibor válogatott rémtetteitől Bartók Imre fordításáig.
Amikor a kevesebb több, a több pedig kevesebb (Roddy Doyle: Paddy Clarke, ha ha ha)
Több évtizedes várakozás után jelent meg magyarul Roddy Doyle Booker-díjas regénye - de vajon visszakerül-e vele a térképre a nálunk az ezredforduló óta kissé eltűnt ír szerző?
Végtelen bonyodalmak – Hogyan fordítható egy 19. századi meleg baka vallomása? (Sebastian Barry: Végtelen napok)
Milyen szivárványcsaládot alapítanak a 19. századi ír bakák? Stílszerű-e megenni Keresztelő János fejét? Sebastian Barry regényéről és fordításáról.
A hétköznapiság prózája – Sally Rooney regényeiről
A Sally Rooney-jelenség nyomában, avagy valami forradalmian új a hétköznapokról, vagy valami egészen hétköznapi a forradalmakról?