Egy szép napon egy gyengécske, álmatag lány kikel
az ágyból, odacsoszog a fürdőszobához, az arcára ken
egy kevés krémet éjszakára, és véget ér a világ, ahogy azt
megtudtuk a lengyel science fiction-irodalomból. Főtisztelendő bíboros,
ez pedig egy tárgy nem megfelelő elhelyezése!
Vörös lap a naptárban, mint a botozás nyoma,
a mostanáig kompatibilis szomszédság interfésszé változik
– kék visszfény emeli ki a pillanat jelentőségét –
megint jobban állnak a lengyel ügyek.
Egy nap egy nembináris informatikus megír egy nembináris
programot, amely festőien özönli el az utcákat, és több lesz

az eldobott igazolvány, mint a felemelt pajzs, az egész feketeség
egyenruhába bújik, a teljes fényesség pedig belénk. Amikor
legutoljára láttam a szeretet parancsát, nem volt mellette csillag.

*

A vers magyarul A sárkány szemébe nézek, és vállat vonok című, 31 kortárs lengyel költő verseit tartalmazó antológiában jelent meg (Petőfi Kulturális Ügynökség, Budapest, 2021.)

A szöveg eredeti címe és megjelenési helye: Jesteście tacy piękni, gdy łamiecie szyk