Paripavágta a Hindukus
misztériumába és fájdalmába,
a rögös hágó büszkeségét
és terhét cipelve, végignézve
a népirtást és a történelem által
megerőszakolt csábos városokat.
Achilles félelmét hordod magaddal,
és vad alteregóját,
időverte sarkad
a távoli istenek ismeretlen
világait kutatja, perzsa tanokat.
Semmi – amit a halálod után feltalálunk –
nem hordja sebesebben az imaginációnkat,
vagy messzebbre, mint az utolsó nyerítésed Hydaspesnél.
Kísértésbe hoztál,
hogy az igazság elhagy minket.
Suttogás a sírodból,
ökörfej:
vajon hős volt az urad,
a hegyi szelek
és a görög álmok lovasa?
Vagy pusztán szilaj géniusz,
egy a sok gyilkos közül,
aki meglátogatta ősi mítoszainkat?

*

A szöveg eredeti megjelenési helye: MK Ajay: Clawing Into Water's Skin. Mumbai: Poetrywala, 2015.