A testtel kezdem,
A mi Urunk évében,
Porózus és nyirkos,
Szerelem-tiport és készséges:
Huszonharmadik évemben
Megszállottság lett úrrá
A testemen, vagy, mondjam úgy,
Hagytam, hogy egy férfi megérintsen,
Míg nem vérzek, míg vérem
Az éhségét nem oltja, megváltozott,
Új nevet kapott
Ez a szokás nálunk, a népem
Sokféle és teljes, szentséges és
Elfogadható. Egész népemet
Sebeztem meg, már nem úgy hívnak
Hogy testvér. Keresztbe teszik a lábuk,
Ha meghallják lépteimet. A férfiak
A nőket vetik így meg,
A nőket tanítják arra, hogy magukat
Így vessék meg, és megvetik a nőt
Akit bennem kiszagolnak, akinek minden izma
Görcsbe rándul a férfiak súlya,
Mázsás hitük alatt – a testem, kedves áldozat,
Kínlódó és kívánatos, vonagló és vonzó –
Amilyen leszek, így, feketén.