Ahol könyveket gyűjtenek, ott gyűlik a por is,
Beszűrődik a pórusokon, a bőrön át a fejbe,
Az abszolút por, amikor egy nyelv hullik szét
A kezed között, a tenyeredben ülepszik le,
Mint egy ígéret. Minden eszme por, minden szó por,
Por-univerzum két bolygó között, értékes por,
Ez biztos, aranypor, porszemcsék a fényben,
Amit a szempillák szűrnek ki, ahogy az elszíneződött,
Dohos lapokkal és széljegyzetekkel megküzd a szem,
Egy rögtönzött bevásárlási lista a halottaktól,
És a halottak porai, a börtönök pora,
A szegényházak pora, portenger, a történelem
Porzsákja, a részecskéikre és atomjaikra felbomlott,
Elsenyvedt szegények pora, a fészkelő madarak
Pora, a hotel pora, ahol a törpe és a tudós
Láthatatlan könyvek és a képzelet könyvei között
Kotorászik a porfészekben, a behajtott lapokba
És összecsukott esernyőkbe szoruló por,
A bőr ráncaiba és redőibe ragadó por,
Jövőbeli kemencék pora, a súrolókefe pora,
Porladó világ polgárai utcai porfúvásban,
A város pora, amit leversz a szandálodról,
A poratkák, a képzelet ezüst pilléi, a pályaudvar pora,
Ahol éppen valaki beszédet mond, és a hegyszoros
Porába hullt, lemészárolt katonák porhüvelye.
Világegyetem könyvtárosa, átfürkészted
A polcokat a raktárban, ahol az orvlövészek ülnek,
A parkolóban az aknagyűjteményt,
A kölcsönzőpulton a gyanús fehér port,
A fénymásolóból kilövellő rejtelmes sugarakat,
A személyiségzavaros kartotékokat,
Amelyek a nyomtatott világ paranoid köztársaságát
Kormányozzák a világ szemétdombján?

***

A vers eredeti közlési helye: George Szirtes, The Burning of the Books (Full Circle Editions, Framlingham, 2008)