Aleksandar Mrđen: Bocsánatkérés a fáktól
Fotó: Skorzewiak / Shutterstock
Aleksandar Mrđen: Bocsánatkérés a fáktól

Fák, nemesek, tiszteltek és drágák,
Kérem, bocsássanak meg,
Hogy növekedés, lombosodás
És a bolygó fotószintézises
Fenntartása helyett
Közülük sokukat, sokukat,
Túlzottan is sokukat
Ostobán feláldoztak;
Nem, nem azért, hogy
Bútort faragjanak,
Vagy a meggyújtásukkal
Egy másik, esetleg emberi lényt is
megóvjanak a hidegtől;
Hanem, ó, szégyen,
Hogy feldolgozásukkal
papírt gyártsanak;
És nem a tankönyvekhez,
Melyek igazságokra oktatnak,
Sem a hasznos információkkal
Teli újságokhoz,
Még csak nem is a valódi
Műértékkel bíró könyvekhez;
Hanem, átok, hanem
Az ócska, hitvány moslékhoz,
Mely bevételt biztosít
A vízjeles papírra nyomott
Milliónyi gyanús értékből,
Olyan emberek által,
Akiknek sem ízlése, sem esze,
Sem szégyen-, sem felelősségérzete.

*

A vers eredeti címe: Izvinjenje drveću.

A vers szerzőjéről
Aleksandar Mrđen (1969)

Szerb költő, drámaíró.

A fordítóról
Orcsik Roland (1975)

Sziveri- és Hazai Attila-díjas vajdasági születésű költő, író, műfordító, egyetemi tanár. Legutóbbi kötete: Legalja (Forum-Kalligram, 2020).