Eljött az idő. Felálltam, és még egy pillantást vetettem azokra a székekre a napon. A csoport bemehetett táncolni, mert a székek üresen álltak a vakító napfényben. Valamilyen ital ömlött ki az asztalra; szikrázva, fenyegetően csillogott.

Misima Jukio: Egy maszk vallomásai (Gy. Horváth László fordítása)