„Rendben van, természetesen várjuk a szenvedést, a
mi passiónkat …
Ami viszont jön, az a türelempróba….
Így érkeznek hosszú, tömött sorban, vagy szép
rendben egymás után, de mindig elmulasztják közölni
velünk, hogy ők jelentik a ránk szabott vértanúságot.
Mi pedig megvetéssel hagyjuk őket elvonulni,
miközben várjuk a nagyszerű alkalmat, amelyért
érdemes lesz feláldozni magunkat.
Mert elfeledjük, hogy ha vannak a tűzben elégő hasábok,
vannak deszkák is, amelyeket léptek koptatnak el,
és finom fűrészporként esnek szét.”

Madeleine Delbrêl (ford. Nyáry Buttler Ilona)