„Most csillag fészkel már az álmos pillán
hüvös szobákban csöndes béke hallgat,
a szeretők szelíd szeméből immár
halk angyal lép elő, a szárnya lankadt.
És zúg a nád; kisértet hangja sír rám,
csupasz füzekről, hallom, hull a harmat.”

Georg Trakl Magános ősz (Radnóti Miklós fordítása)