Valahogy nedves a levegő:
         - Mi az ott az ajkán?
         - Láz.
Hamuoszlop, sötét lakkasztal,
(számoszlopokkal) teleírt füzet,
menü nem menü.
Képzeletben a mészáros és segédje rángatják a disznót,
és nyüszít, mintha vágnák.
         - Ebédeljünk meg esetleg?
A salátalevélen egy darab fehér sajt;
asztali bor, Wiśniówka; és hal.
Rekedt madár lóg a falon
hosszú kalitkában –
és egy talány a szerelemről: repülő hegedű.
(Short message service Londonból.
“Itthon vagyunk. Minden rendben. Köszönjük”)
Ils furent des anges comme vous –
olyanok voltak ők is, mint maga, emberek a köreinkből,
elrepültek, mint a veteményesből a csízek.
A papagáj válaszként, mintha hárfán,
csőrével a kalitka húrjain játszana. 

         - Tessék, a kávéja.
A mészáros és a segédje visszafelé húzzák a disznót,
és lassan feloldódnak a fehér párában.

*

A szöveg eredeti megjelenési helye és ideje: Dmitrij Szumarokov: Café Europe, Orbita (Riga), 2014.