1749: A karantén és a járványügyi helyzet teljesen átrajzolta a vásárlói szokásokat. Mi látszik, milyen százalékban esett vissza az offline vásárlás, és mennyivel növekedett az online?

Sárközy Bence: Átfogó piaci képet adni és konkrét számokat mondani még nem időszerű, de a saját csoportunk áprilisi árbevétele a tavalyihoz képest visszaesett. Az online forgalomból származó bevétel önmagában nem képes pótolni a kieső bolthálózati forgalmat. Ez a mínusz érződött áprilisban, de mivel az első három hónapunk erős volt, a vidéki boltok pedig május első napjaiban újranyitottak, bízunk a helyzet javulásában. És lehet hallani a többi piaci szereplőtől is pozitív hangokat. Vannak kisebb kiadók, akiknek a saját webshop-forgalmuk fellendült, miközben egyik-másik kisebb online könyvforgalmazó cég is nyerhet a helyzeten: önmagukhoz képest akár a decemberivel azonos forgalmat is bonyolíthattak ebben az időszakban.

1749: Mennyire stabil a piaci szereplők helyzete, kik dőlhetnek be a jelenlegi helyzetben?

SB: Konkrét válasz erre sincs, de jó lenne, ha nem „dőlne be” senki. A kiadók szempontjából – ahogy más ágazatokban is – minden attól függ, mennyire volt sikeres a tavalyi évük és mennyi tartalékuk van. Ezen felül akadnak új hitellehetőségek és a meglévő hitelekre is érvényes a moratórium. Az is fontos, hogy az adott vállalat mekkora: egy kisebb cégben nemcsak a bevétel, de a bevételkiesés és a kötelező kiadás is alacsonyabb. Sok múlik azon is, hogy a kormányzat mennyi és milyen jellegű segítséget tud és/vagy akar nyújtani az ágazatnak. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) megfogalmazott egy átfogó javaslatot, de még nem tudjuk, hogy ezekből a javaslatokból mi valósulhat meg. Ugyanakkor ugyanerre a kérdésre két héttel ezelőtt sokkal pesszimistább választ adtam volna, hiszen akkor még nem nyitottak újra a vidéki könyvesboltok sem. Minden napról napra változik.

1749: A világirodalmi könyveket valószínűleg a magyar irodalomnál is jobban sújtja a válság, elvégre olyan többletköltségei vannak, mint a jogok, a fordítás. A nemzetközi könyvvásárok elmaradásával melyek most a kiadói tendenciák: vesznek-e egyáltalán külföldi jogokat, alkalmazkodott-e a piac a kialakult helyzethez?

SB: Többletköltséget csak a fordítás jelent, amelyet azonban sok esetben támogatnak külföldi alapítványok. A jogok vonatkozásában nincs különbség magyar és külföldi könyv között: a felhasználásért bevételarányosan kell fizetnünk. És szerencsére nem okoz fennakadást, hogy elmaradt a Londoni Könyvvásár, hiszen az internet korában a kéziratáramlás és a jogszerződések kötése zökkenőmentes, ezen a téren nincs és sosem volt se nyári, se téli szünet. Másfelől a világ könyvtermése nagyon gazdag, ezért mindennap hírt kapunk egy-egy izgalmas kiadványról, nemcsak a vásárok idején. Folyamatosan vásárolunk kiadási jogot. A Libri Kiadói Csoport több mint ötszáz új címet jelentet meg egy évben, melynek legalább ötven százaléka idegen nyelv(ek)ről fordul. Mindez azt jelenti, hogy egy nap átlagosan több mint egy könyvet adunk ki és/vagy vásárolunk. Ráadásul sok esetben életműveket vagy sorozatokat veszünk, melyekkel akár három-négy évre előre tervezünk. Viszont ebben a kiszámíthatatlan kimenetelű helyzetben nyilván óvatosabbak vagyunk az új beruházásokkal.

1749: A jelen helyzetben visszafogják a kiadásokat? Mentek lejjebb a jogok árai?

SB: Adunk ki most is könyveket, de közel sem a tavaszra tervezett teljes listánk szerint. A megjelenések nagy részét elhalasztottuk, sőt már az őszi listánkat is újragondoltuk és átterveztük. A válság hatására a jogdíjelőlegek nem változtak (jellemzően a magyarországi kiadók amúgy sem fizetnek nemzetközi viszonylatban magas előlegeket), viszont a jelen helyzetben nemcsak mi, hanem más kiadók is óvatosabban és visszafogottabban vásárolnak.

1749: A túlélés érdekében mivel próbálnak visszakapaszkodni a kiadók? Leárazásokkal, online akciókkal? Milyen kreatív megoldások születtek?

SB: Az összes kiadó nevében ezúttal sem beszélhetek, de mi alapvetően a meglévő készletünk értékesítésével foglalkozunk. Évente kinyomtatunk közel két és félmillió darab könyvet, nagyjából ennyit el is adunk, tehát a kínálatunk jelenleg is bőséges. Ráadásul jó könyvek, jó címek – aki vásárolni akar tőlünk, annak van miből válogatnia. Az pedig, hogy mely kiadványokat árazzuk le, nem feltétlenül a válsággal van összefüggésben. Akadnak olyan címeink, amelyeknek lassan lejár a joguk, de sok van belőlük még készleten – és amennyiben a rájuk vonatkozó szerződés ezt lehetővé teszi, az eredeti árnál olcsóbban értékesítjük ezeket. Ha tendenciákra kíváncsi: az biztos, hogy a könyvkiadók mérsékelni próbálják a kiadásaikat, visszafogni a termelést, ugyanakkor értékesíteni a készletüket, és ennek érdekében az online híradásra fókuszálnak.  A kiadói csoport a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján indította el a Nyugati tér (nyugatiter.blog) című blogját, hogy ezen keresztül is tudjuk tájékoztatni az olvasóinkat az újdonságainkról, terveinkről, előkészületben lévő könyveinkről.

1749: Várható, hogy csökken a könyvek átlagára? Hogyan reagálnak a terjesztők a válságra?

SB: Nem lesz olcsóbb sem a papír, sem a nyomdaköltség, sem a kiadói befektetés, sem a könyvesboltok bérlet díja, sem a munkaerő. Közép-európai viszonylatban Magyarországon jelenleg is mérsékeltek a könyvárak. A válság hatására az új kiadványokra fordítandó költség tehát nem csökken, sőt… A másik kérdést illetően a terjesztők nevében nem beszélhetek – érdemes volna őket kérdezni –, de a hírek alapján a helyzet ellenére megpróbálják megtartani az alkalmazottaikat, folyamatosan keresik a kapcsolatot és a lehetőségeket a partnereikkel, ez több mint dicsérendő.

1749: Reális esetben a gazdaság csak a harmadik-negyedik negyedévben térhet vissza a korábbi kerékvágásba. Nem fél attól, hogy mindenki szeptemberben próbál mindent kiadni, és túlkínálat lesz a piacon?

SB: Attól sosem félek, hogy mit csinál a konkurencia, hiszen mi a saját stratégiánk szerint tervezünk és dolgozunk. Az biztos, hogy nem toljuk át egy az egyben erre az időszakra a tavasszal elmaradt megjelenéseinket, hiszen idén karácsonykor sem lesznek a könyvesboltok nagyobbak, és az embereknek sem lesz több pénz a zsebükben, mint tavaly volt. Irreális lenne azt gondolni, hogy működhet, ha a tavasszal visszafogott kínálatot rászabadítjuk ősszel a piacra. Ahogy korábban is mondtam, az idei évben a kiadói csoportunk eleve egy húzott listával dolgozik. A harmadik és negyedik negyedévben ugyanilyen óvatosak leszünk. Ugyanakkor minden piaci szereplőnek saját ügye, hogy milyen stratégiát követ. Csak remélni tudom, hogy mindenki szerencsével jár.

1749: A két tavaszi esemény, a Könyvfesztivál és a Könyvhét elmaradása után érdemes lesz-e póteseményekkel felpörgetni a második félévet, vagy ez felesleges lépés lenne?

SB: A kiadók méretétől függ, hogy értékesítés és árbevétel szempontjából mennyire jelentősek számukra az ilyen események. Az sem mellékes, hogy ilyenkor a bevétel közvetlenül a kiadók zsebébe jut, javítva a cash-helyzetüket. A mi esetünkben az éves árbevételünk hárommilliárd forint feletti, így nincs olyan esemény, amely jelentősen befolyásolná a pénzügyi évünk sikerét. Ettől függetlenül nekünk is fontos a Könyvfesztivál, a Könyvhét és a Margó Fesztivál, hiszen ezek a rendezvények bemutatkozási lehetőséget teremtenek a szerzőinknek, hogy népszerűsítsék a köteteiket. Továbbá fontos impulzus, hogy közvetlenül találkozhatnak kollégáink a vásárlóinkkal – így láthatjuk, ki veszi meg a könyveinket, az olvasó elmondhatja a kiadó munkatársainak a véleményét a kiadványainkról, vagy személyes ajánlást kérhet tőlünk. Arra azonban nem tudok válaszolni, hogy ezeket a rendezvényeket ősszel vagy télen érdemes volna-e pótolni. A karácsonyi szezonban a vásárlók így is, úgy is rengeteg könyvet vesznek, és nem csak saját maguknak, hanem ajándékba is. Egy jól sikerült rendezvény mindenképp jót tenne a szakmának, már csak a társaság miatt is. Persze mindez attól is függ, hogy az első félév után milyenek lesznek a financiális lehetőségeink, és hogy egyáltalán szabad-e majd ősszel tömegrendezvényeket tartani.

1749: Az elmaradó Könyvfesztivál miatt viszont az irodalmi húzónevek sem tudnak Budapestre jönni. A Libri Kiadói Csoportra ez hogyan hat?

SB: A boltok bezárása miatt egyébként is elhalasztottuk volna áprilisban azoknak a könyveknek a többségét, amelyeknek a korábbi terveink szerint a szerzőjét elhívtuk volna a Fesztiválra. Margaret Atwood első regényét, Az ehető nőt viszont mindennek ellenére kiadtuk (bár ő sajnos nem tudta elfogadni a meghívást), mert a korábbi könyvei most is szépen fogynak, jelenleg az egyik legnépszerűbb kortárs szépirodalmi szerző. És abban bízunk, hogy az őszi Margó Fesztiválra meghívott szerzőinket vendégül tudjuk látni októberben Budapesten.

1749: Mit várhatnak a fordítók? Elmaradó bérek, kevesebb munka?

SB: Nem tudom, hogy más piaci szereplők hogyan kezelik a válság okozta nehézségeket: mi kifizetjük a fordítóinkat – ahogy minden alkalmazottunkat és partnerünket –, és jelenleg is számos új megbízást kapnak tőlünk. Dolgozunk, hiszen vannak kiadásra váró könyveink, mert amikor kiadási jogot veszünk – legyen az magyar szerző műve vagy világirodalmi cím –, nem hónapokra, hanem évekre tervezünk.