Eltelt néhány hét azóta, hogy a New York Magazine hasábjain nyolc nő vádolta súlyos szexuális bántalmazással Neil Gaimant, azt állítva, a fantasy-ikon BDSM-szexre kényszerítette őket a beleegyezésük nélkül. Az egyre terebélyesedő diskurzusból kiderült, hogy alighanem jóval nagyobb számú áldozatról lehet szó – az egyik áldozat pedig épp kedden perelte hétmillió dollárra Gaimant és ex-feleségét. Gaiman nyilvános közleményben járt Canossát („Nyilvánvalóan nem törődtem az emberek szívével és érzéseivel, és ezt nagyon, nagyon sajnálom.”), ugyanakkor kijelentette: „soha senkivel nem folytattam a beleegyezése nélkül szexuális tevékenységet. Soha.”

A botrány hullámai természetesen az ezernyi műfajra adaptált Gaiman-életművet sem hagyták érintetlenül. A 444 gyűjtése szerint „az Elveszett próféciák című sorozat például nem kap teljes harmadik évadot, csupán egy 90 perces filmmel zárják majd le, és annak készítésében [Gaiman] sem vehet már részt. A Netflix a minap jelentette be, hogy a The Sandman a második (már korábban leforgatott) évadával véget ér, és az Amazon Prime is tervezi bemutatni az Anansi fiúk minisorozatot. A Leeds Playhouse korábban ugyan ragaszkodott ahhoz, hogy áprilisban bemutatják Gaiman Coraline című gyermekregényének zenés adaptációját, a minap azonban bejelentették, hogy törlik a bemutatót. A Dark Horse Comics pedig közölte, hogy komolyan veszi a Neil Gaiman elleni vádakat és nem publikálja a szerző további műveit”, és így határozott  a HarperCollins, a WW Norton és a Marvel Comics is.

Ilyen körülmények között várható volt, hogy előbb-utóbb Gaiman magyar kiadói is megszólalnak, és ezen a héten megtört a jég. A Gaiman könyveit lassan húsz éve kiadó  Agave vezetője, Velkey Zoltán az Indexnek elmondta: „eléggé aggasztóak a róla érkező hírek, de nem szeretnénk döntést hozni érdemi tájékoztatás és bírósági ítélet nélkül. Viszont amíg ez nem történik meg, 

nem tervezünk joghosszabbításokat.”

A Fumax előbb a Sandman: Nyitány-képregény kapcsán tett ki egy beharangozó posztot Facebookra, de annyira elharapóztak a vállalhatatlan kommentek, hogy a kiadó inkább levette azt. Később ugyanakkor hosszú posztban reagáltak az eseményekre, kijelentve, hogy  „Neil Gaiman ügynöke megkeresett minket, amikor az első infómorzsák és hírek még éppen csak elkezdtek szellőzni, és kikötötte, hogy mi semmilyen módon nem nyilatkozhatunk az ügyben”. A Gaiman-kiadásokról ugyanakkor elmondták: „A Sandman: Nyitány megjelenése tavalyra volt tervezve, onnan csúszott át idénre, mert nem tudtunk vele elkészülni. Ezt azt jelenti, hogy már nagyon rég licenszeltük és rég szerződésünk volt rá, mielőtt kipattant volna ez az ügy.” Hozzátették: 

„Még egy Gaiman-képregény biztosan meg fog jelenni tőlünk, erre is már korábban kötöttünk szerződést”

– ezt a ComicConra érkező  Dave McKean jelenléte indokolja. A kiadó ugyanakkor arra is rámutatott, miért hord félre a Gaiman-bojkott egy olyan intermediális, par excellence koprodukciós műfaj, mint a képregény esetén:

„Gaiman képregényeinek eltörlésére irányuló szándék azért is megkérdőjelezhető, hiszen ellentétben a regényeivel ezek nem csupán az ő munkái, hanem a számos kiváló rajzoló, kihúzó, színező, stb. munkái is, akik nagyon jelentős módon járultak hozzá ezen kiadványok elkészüléséhez, az ő művészetük is ez.”