Gayatri Chakravorty Spivak nem szorul hosszas bemutatásra: az indiai filozófus a posztkoloniális tanulmányok egyik úttörője, feminista kritikus, fordító, a New York-i Columbia Egyetem egyetemi tanára, akit aktivista munkássága sokszor kivezet a tudomány elefántcsonttornyából. Spivak kolozsvári látogatása során találkozhattunk a bölcsésszel, az aktivistával, sőt, a lelkes nővérrel is, aki örömmel és büszkén dicsérte húga, Maitreyi Chandra hasonlóan hosszú és lenyűgöző karrierjét. Spivak június 22-én testvérével közösen tartott előadást a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Karán az indiai nők oktatásáról, majd június 23-án megkapta a doctor honoris causa kitüntetést az egyetemtől.

Spivak aktivizmusa legfőképpen az indiai kasztrendszer által szegénységbe és nyomorba szorított emberekre irányul. A június 22-i Gayatri Spivak and Maitreyi Chandra on Women’s Education in India című beszélgetés során erről a kevésbé ismert, de nagyon fontos munkáról számolt be. Spivak és Chandra hasonló akadémiai pályát futott be, mindkét testvér otthon végezte el a középiskolát, utána pedig Amerikába, a Cornell Universityre mentek továbbtanulni. Spivak a bölcsészet felé vette az irányt, míg Chandrát a természettudományok felé sodorta az indiai iskolarendszer. Elmondása szerint a hatvanas években a nyelvek vagy a matematika között kellett választani. Chandra könyvelői pályáról álmodott, és nem volt a legjobb a nyelvérzéke – ez vezette el a matematika, majd a kémia világába. Maitreyi Chandra is Amerikában doktorált, de míg Spivak nyugaton maradt, ő hazaköltözött, és az oktatás fejlesztésének, konkrétan a környezetvédelemre és a környezettudatosságra nevelésnek szentelte az életét. „A környezet nemcsak a természetes, de a társadalmi környezetet is jelenti” – magyarázta Chandra, és a nemi sztereotípiák hamisságára is felhívta a figyelmet, mondván: „nem minden fizikus fehér, égnek álló hajú, réveteg tekintetű férfi”.  Chandra célja, hogy minél több lány válasszon tudatosan és örömmel olyan tudományterületet, amilyet csak szeretne.

Spivak hangsúlyozta, hogy bár a két testvér közül ő a híresebb, Chandra elengedhetetlenül fontos munkájának konkrét, tapasztalható hatása van Indiában. Spivak saját hírnevét a kvótakisebbségi státusza hozadékának tekinti, mivel a hatvanas évek Amerikájában ő volt az egyetlen színes bőrű nő a szakján, sőt, fordítói munkáját is annak tulajdonítja, hogy jókor volt jó helyen. A szerény megjegyzés mögött viszont fontos cél áll: felhasználni globális hírnevét arra, hogy az indiai nők oktatásáról és annak nehézségeiről tudósítsa a világot testvére segítségével.

A beszámoló végén Spivak röviden bemutatta legújabb könyvét is: a Living Translation az első olyan kötet, amely összefoglalja a filozófus fordítással kapcsolatos írásait. Spivak munkásságában központi helyet foglal el a fordítás, mivel ez az összehasonlító irodalom egyik pillére. A fordítás aktusa különböző kérdéseket von maga után: meg tudja-e őrizni azt a kulturális kontextust, amelyből a fordító kiemeli a művet? Mennyit változtat a fordító az eredetin azáltal, hogy más nyelvi rendszerbe ülteti át? A Living Translation című kötet Spivak nyolcvanadik születésnapi ajándéka barátaitól, akik az indiai Seagull Booksnál publikálták a kötetet. 2022 augusztusától rendelhető a könyv a kiadó honlapján, de előadása után a filozófus el is adott néhány dedikált példányt. Spivak az eladásból származó teljes bevételt a Seagull Pressnek adományozza.

Június 23-án került sor Gayatri Spivak tiszteletbeli doktori címének átadására. Az ünnepséget Daniel David, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora nyitotta meg, aki elmesélte, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet az multikulturális oktatásra, mivel három tannyelven (román, magyar és német) folyik az oktatás, emellett pedig több idegen nyelvű szak is indul évente. A rövid bemutatót a BBTE Bölcsészettudományi Karának angol irodalom szakos professzora és a kitüntetés kezdeményezője, Michaela Mudure folytatta. Mudure röviden összefoglalta Spivak több évtizedet felölelő rendkívüli karrierjét, és azt is hangsúlyozta, hogy a BBTE számára különös megtiszteltetés a doctor honoris causa címmel kitüntetni a filozófust, mivel Spivak kulcstémáinak egy részét a román parlament tiltaná az iskolákban és az egyetemeken. Egy 2020-ban elfogadott törvény alapján a romániai iskolákban nem eshet szó a nemi identitásról, a szexuális nevelés nevű tantárgyat átkeresztelték egészségügyi oktatásra, és az egyetemek tantervébe is beleszóltak volna a törvénykezők, hogy a genderelmélettel érintkező és különböző feminista diskurzusokat felölelő tantárgyakat zárják ki az felsőoktatásból. Ezt a trendet követi egy frissebb törvényjavaslat az RMDSZ részéről, amely a magyarországi mintát követve meg szeretné „védeni” a gyermekeket a homoszexuális tartalmaktól. Mudure tanárnő úgy véli, Románia egyik legjobb és legnevesebb egyetemének az a lépése, hogy egy feminista bölcsészt kitüntet, példát mutat, és jelzi a fiatalság számára is a BBTE álláspontját, miszerint az oktatás szabad, a nemi identitás nem tabutéma, és a nemiséget, a feminizmust, a nők oktatását vizsgáló kutatás értékes és fontos.

Mudure professzor laudációját Spivak köszönőbeszéde és rövid előadása követte. A filozófus arról beszélt, hogy a tradíció sosem totális – mindig frissíteni kell, hogy a jelenben is szolgálja társadalmunkat. Ilyen pótlásnak tekinti a gender kérdését is Spivak, mivel „a nemiség belefolyik az elménk döntéshozó részéből egy sokkal nagyobb térbe, amely nem mindig elérhető pszichológiai utakon”. Emellett a humán tudományok fontosságáról is beszélt, mivel ezek sajnos egyre inkább kiszorulnak, sőt, olykor magukat szorítják ki a tudományos térből. Spivak lelkesen mesélt arról, hogy viszonyulnak egy-egy szöveghez azok az indiai kasztrendszerben élő tanulók, akikkel foglalkozik, és hogyan teszik ezt az amerikai elitegyetem, a Columbia University diákjai. Továbbá fontosnak tartotta kiemelni, hogy az alárendelt szubjektumot érdeklődése homlokterébe állító Subaltern Studies kérdése ma is éppolyan fontos, mint pár évtizeddel korábban. Most is vannak olyan emberek, akiknek az élete nem része a nemzet történetének: például míg az indiai állam szerint a kolera már nincs jelen az országban, a kasztrendszer legalján élők közül sokan megfertőződnek vele, és életüket vesztik.

A filozófus szerint az elméleti és történeti tudás gyártását és a tanulást mint aktust együtt kell oktatni, mivel a humán tudományok biztosítják a gyakorlási lehetőséget arra, hogy gondolkodjunk, lépjünk interakcióba egy szöveggel, és próbáljuk ne csupán felfogni, hanem mélyebben, kontextusban értelmezni is. Úgy gondolja, hogy a bölcsészek, a filozófusok munkája éppolyan fontos, mint azoké a nélkülözhetetlen szakembereké, akikre a COVID-19 világjárvány során támaszkodtunk. A humán tudományok gyakorlói a „normalitásunk fenntartói”. Spivak úgy véli, a BBTE kitüntetése felhatalmazza arra, hogy felhívja a figyelmet azokra az alárendelt társadalmakra, amelyeknek igazán szükségük van erre: a Mianmarban illegális bevándorlónak tekintett rohingyákra vagy a romákra, akik sokáig rabszolgaságban éltek Kelet-Európában, és napjainkban is erős, szisztematikus elnyomással küszködnek. Spivak az amerikai Black Lives Matter mintájára alkotta meg a Roma Lives Matter jelszavát, és hangsúlyozta, hogy az itteni közösség akkor lehet képes generációról generációra megtanulni együttműködni a roma népcsoporttal, ha saját igényeikhez idomulva közelítjük meg őket, nem az „Idegennek” szánt bizalmatlansággal. Harmadikként megemlíti az ukrán háborút, amelynek célja eltörölni az ukrán kultúrát, nyelvet és szuverenitást. Spivak arra kérte a jelenlévő fiatalokat, hogy mindannyiunk érdekében bontsák le ezt a világot („undo this world for us, and for them”).

*

Gayatri Spivak doctor honoris causa-ünnepsége megtekinthető a BBTE Youtube-csatornáján.