sci-fi
Mátrix 4.0: A Neuromancert megint újratöltötték (William Gibson Sprawl-trilógiájáról)
Új fordításban, díszdobozos kiadásban jelent meg William Gibson Sprawl-trilógiája - de jobb lett-e, mint a kilencvenes évek klasszikus fordításai? Gyuris Norbert 1749-debütjéből kiderül!
Science-fiction Acélzivatarban (A Gaunt Szellemei-sorozatról)
Milyenek lehetnek az olyan bakák mindennapjai, akik egy elpusztult bolygó utolsó túlélőjeként keringenek az univerzumban? Lengyel Ádám Dan Abnett Warhammer 40 000-univerzumáról.
Dinó-hidegháború és hangya-számítógép (Cixin Liu: Hangyák és dinoszauruszok)
Vajon milyen kapcsolat köthette össze a hangyákat és a dinoszauruszokat a krétakorban? És hogy lesz ebből kínai sci-fi? Állandó szerzőnk, Makai Máté megfejti!
Lem, a százas (Stanisław Lem 100)
Miben volt más a ma száz éve született Stanisław Lem, mint a szabvány mainstream angolszász sci-fi írók, és miért zárták azok ki tagjaik közül? Miben más Lem, mint Harari? És hány apja van a science fictionnek? Kánai András évfordulós esszéjéből kiderül!
Sokat markol, keveset fog (Jacek Dukaj: Érkezés a sötétségbe)
Jacek Dukaj már jó ideje nem ismeretlen a honi sci-fi-kedvelők között, legújabb kötete pedig a Netflix kíváncsiságát is felkeltette. De jelenti-e ez azt, hogy az Érkezés a sötétségbe jó regény?
Az apámmal nem lehet végezni (Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni)
MIt csinál egy sci-fi-író, ha a karantén szorításában minden kreatív energiája elhagyja? Szép Eszter kritikájából kiderül!
A kegyetlen csodák ideje (Stanislaw Lem: Solaris)
Győrffy Ákos esszéje a sci-fi irodalom alapművéről.
A homokdűnék prédikátora (Frank Herbert 100)
Száz éve született Frank Herbert, a Dűne szerzője. Takács Gábor esszéje.