olasz irodalom
„A betontemplomban is ott lakik a Jóisten” (Beszélgetés Nádasdy Ádámmal)
Mi a különbség Shakespeare és Dante fordítása között? Miért lehet érdekes ma az, amiről Dante hétszáz éve írt? És legfőképp: hogyan lehet érdekesen lefordítani és megismertetni a magyar közönséggel? Nádasdy Ádámmal Mátyus Norbert beszélget.
Dante és az olasz néprajz
Tusnády László izgalmas esszéje Dante Isteni színjátékának néprajzi vonatkozásairól.
Pokoli hatások a popkultúrában
Tudtátok, hogy a Depeche Mode 1993-as Walking in my Shoes című klipje Dante Poklában játszódik? És hogy Lars von Trier egyik filmjét teljes egészében az Isteni színjáték ihlette? P. Szabó Dénes izgalmas cikkében alaposan körüljárta, hogyan hatott a tizennegyedik századi szerző műve a kortárs zenére, filmre és számítógépes játékokra.
Válogatás a 2021-es Dante-emlékév olaszországi eseményeiből
Vajon ki az első nő, aki előadta a Commedia mind a száz énekét? Ez és még sok minden más is kerül Faragó Dániel összeállításából, amiben bemutatja a Dante-emlékév kapcsán Olaszországban rendezett eseményeket.
Dante a festészetben
Bár életében egyetlen szobor vagy festmény se készült róla, kevés alkotó volt a történelemben, aki ennyi művészt inspirált volna, mint Dante. Pedig nem mindig volt ez így. Debütáló szerzőnk, Tombi Beáta kiváló esszéje a Dante-ábrázolások tendenciáiról!
Mi a címe az Isteni színjátéknak? (Dante-kisokos 2.)
Hogyhogy mi, hát Isteni színjáték, nem? A kérdés természetesen ennél bonyolultabb. Felhomályosítónk a vadiúj Dante-kisokos második részében is Mátyus Norbert!
Ki volt Dante, és miért írta az Isteni színjátékot? (Dante-kisokos 1.)
Dante-évhez Dante-szájbarágót! Új, ismeretterjesztő sorozatunkban az Isteni színjáték 700 éve elhunyt szerzőjét és művét igyekszünk bemutatni kiskáté-formában.
Dante Alighieri: Vita nova – Új élet
A mű első részét Mátyus Norbert és Lanczkor Gábor fordításában közöljük.
„mindig a minőség igézett meg, nem az egyes poétikák” (Beszélgetés Szkárosi Endrével)
Új, fordítói nagyinterjú-sorozatunk első részében Kerber Balázs beszélget Szkárosi Endrével költészet és műfordítás viszonyáról, az olasz és a magyar irodalmi szcéna különbségeiről, irodalmi érdeklődésről és tájékozódásról, valamint az olasz experimentális és neoavantgárd költészet magyar közvetíthetőségéről.
Tükröm-tükröm...
Genius Loci! Puskás István itáliai sorozatában ismét Szicíliába kalauzol bennünket.
Róma, a bűn fővárosa (Giancarlo De Cataldo – Carlo Bonini: Suburra)
A Netflixen már a harmadik évadánál tart az olasz maffiasorozat, a Suburra. De vajon milyen könyvben? Katona Brigitta kritikájából megtudhatjuk!
Matteo Trevisani: A nap könyve (részlet)
Milyen lehet magunkra hagyatottan felnőni egy űrhideg családban? Matteo Trevisani regényrészlete Kerber Balázs fordításában.