May Sinclair: A Sötét Éj (XVIII)

Szerelmünk ezer
szálból szövődött -
Az első orgona hűvös reggeli
Illatából,
A fű első harmatcseppjéből,
A vadmenta illatából az erdő mélyén,
A lábunk alatt roppanó földi borostyán földes, kesernyés szagából,
Madarak és nagy költők dalaiból,
A vörös mókus fürge szökkenéséből a fákon,
A folyó hömpölygéséből,
A csillagok és felhők kavargásából az éjszaka vad szelei alatt,
És a sötét csendből.
Szerelmünk a kertünkben nyíló összes virágtól díszes.
Magában hordozza az éjt és a nappalt.

Szerelmünk
A déli és nyugati szélből született,
És áprilisi esték lágyan szemerkélő esőjéből,
Fák suttogásából,
És dombok sokszínű mezőiből,
A horizontból,
A nyugat mély tengerkékjéből, a kelet halvány égkékjéből,
Közöttük sárga út vezet.
A napnyugta és napkelte lángjai
Összeolvadnak szerelmünk tüzében.

*

A mű eredeti címe: The Dark Night