John Donne: Dal

Csillagod kapd el, ha hull,
     Szülje álomfű fiad,
Mondd, a múlt év hol lapul,
     Ördög körme mért hasadt;
Taníts, sellődalt hogy halljak,
Irigy fullánktól ne haljak,
     S hol él
     A szél,
Ki jámbor szívhez jól beszél.

Úgy ha lettél, ritka sors,
     Láthatatlant lát szemed,
Tízezer nap kóborolsz,
     Míg a kor dérrel befed;
Elmeséld ha visszatértél,
Mind a csudát mit megértél,
     S hited
     Letedd,
Asszony szép s hű nem lehet.

Hírül add, ha egy terem;
     Vinne víg zarándokút.
Nem; fel sem kerekedem,
     Nyitna bár szomszéd kaput.
Rátaláltál, tiszta volt tán,
Az maradt, míg jött a postám,
     S még nem
     Lelem,
Más hárommal már hűtelen.